Perifériás vaszkuláris rezisztencia magas vérnyomásban
Tartalom
A hypertonia tünetei Dr.
Fejezet: Sportsebészet VII. A terhelésre létrejövő cardiovascularis változások A különböző sportágakat a fizikai terhelés szempontjából osztályozhatjuk ún izometriás statikusvagy izotóniás dinamikus fajtákra. A statikus komponenst a maximális akaratlagos izom összehúzódás, és a növekvő vérnyomás jellemzi. Emelkedik a szisztémés és diasztolés vérnyomás, kicsit emelkedik a perctérfogat és jelentősen emelkedik a perifériás vascularis rezisztencia. A dinamikus komponenst a maximális oxigén fogyasztás és a növekvő perctérfogat alapján lehet meghatározni.
Farsang Csaba Gyakran előfordulhat az is, hogy a beteg panasz- és tünetmentes, és más perifériás vaszkuláris rezisztencia magas vérnyomásban történt mérés derít fényt a magas vérnyomásra. Az esszenciális hypertoniára egyedül jellemző tünet, panasz nincs.
Az érrendszer összetevői
A hypertoniára legjellemzőbbnek tartott tünetek fejfájás, szédülés, fülzúgás, orrvérzés a hypertonia kórisméjének megállapítása előtt nem gyakoribbak a hypertoniás egyénekben, mint akiknek vérnyomása normális. A fejfájás a súlyos hypertoniásokban gyakoribb, elsősorban a tarkótájra, fejtetőre lokalizálódik, és gyakran erre ébred a beteg.
A kora reggeli fejfájás utalhat alvási apnoe szindrómára is. Különösen elhízott betegeknél figyeljünk erre a lehetőségre, mivel náluk a hypertonia is és az alvási apnoe szindróma is gyakrabban fordul elő.
A tachycardia, palpitatio, izzadás a korai stádiumban levő, elsősorban a sympathicotonia jegyeit viselő elsődleges hypertonia tünete, de phaeochromocytoma vagy hyperthyreosis gyanújele is lehet.
Afáradékonyság, polyuria, végtagi ügyetlenség, az izomerő csökkenése utalhat hypokalaemiára, ami krónikus pyelonephritisben, renovascularis hypertoniában, Conn-szindrómában egyaránt előfordulhat, de lehet korábbi agyi vascularis történés maradványtünete, vagy jelezhet gyógyszermellékhatást is. A mellkasi fájdalom, dyspnoe, nycturia és fáradékonyság szív- és érrendszeri szövődményre ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség hívhatja fel a figyelmet.
A belgyógyászat alapjai 1.
Fizikális vizsgálat Dr. Barna István A hypertoniás beteg fizikális vizsgálata nem különbözik más beteg vizsgálatától, azonban kiemelt fontosságú a szabályszerűen végzett vérnyomásmérés, illetve a vese- és az endokrin betegségekre utaló elváltozások keresése.
Kémiai laboratóriumi vizsgálatok Dr. Barna István Minden hypertoniás betegen el kell végeznünk az ún. A vese eredetű hypertoniában a vizelet vizsgálata fontos adatot nyújt. A vérkép vizsgálatával a renalis eredetű anaemia, illetve polyglobulia, esetleges idült alkoholfogyasztás ismerhető fel. Az ionok a mellékvesekéreg betegségeinek kórisméjéhez nyújthatnak segítséget.
Megnövekedett perifériás érrendszeri ellenállás
Az egyéb kémiai laboratóriumi vizsgálatok eredménye az általános szív- és érrendszeri kockázat megítélésében nélkülözhetetlen. Eszközös vizsgálatok Dr. Barna István A vérnyomás és a szívfrekvencia rövid időn belül változhat, és ezzel alkalmazkodik a keringés a változó körülményekhez.
A mindennapi gyakorlatban a közvetlen, artériában történő vérnyomásmérés nem alkalmazható. A közvetett vérnyomásmérés során a felkarra helyezett mandzsettában akkora nyomást hozunk létre, amely megszünteti a vér áramlását, és a mandzsettában azt a nyomást mérjük, amely az artériában uralkodó nyomás ellensúlyozásához szükséges.
Amikor az éren belüli nyomás már meghaladja a mandzsetta nyomását, a pulzus hallhatóvá válik systoleamikor újra folyamatos lesz az áramlás az érben akkor a mandzsettában, a nyomás a diastolés érték alá csökken, és már nem hallható hangjelenség diastole. A mérés során az első hang megjelenése a systolés vérnyomásértéket jelzi I.
2019 CML Világnap - Dr. Gaál-Weisinger Júlia előadása
Korotkov fázis. Korotkov fázis során szélesebbé válik a hang, a III. Korotkov a diastolés vérnyomásértéknek felel meg.
Perifériás keringés Anatómiai ismeretek áttekintése A véredények elágazódó, tágulékony disztenzibilis csövek, folyamatosan változó dimenziókkal, nagy- és kisvérkörré szerveződve. A kamrákból kivezető erek a verőerek artériákmelyek a szövetekhez, ill.
A hypertonia megerősítésére első alkalommal mindkét karon, ülve, állva és fekve, valamint az alsó végtagokon is meg kell mérnünk a vérnyomást. Ha a két karon mért érték között több mint 14—16 Hgmm a különbség, akkor ennek az okát tisztáznunk kell.
A vérnyomást ezután magasabb értéket mutató karon kell mérnünk, és a vérnyomás jellemzésére a továbbiakban ezt az értéket kell használnunk. Ambuláns vérnyomásmérő készülékkel megállapítható az adott időszakra jellemző vérnyomásérték, ezért a műszer alkalmas a normotonia, a systolés és a diastolés hypertonia biztonságos megítélésére.
Élettani alapismeretek
A nappali átlagos normális érték ennél mintegy 5 Hgmm-rel magasabb, az éjszakai átlagé pedig kb. A fehérköpeny-hypertonia vagy az izolált rendelői hypertonia meghatározást akkor használjuk, ha az egészségügyi személyzet jelenlétében a vérnyomásérték emelkedett, meghaladja a normális érték felső határát, azaz a hypertoniás tartományba kerül, de minden más alkalommal normális.
Az ABPM alkalmas a szív- és érrendszeri kockázat megítélésére is. A kis, a közepes és a nagy kockázat megítéléséhez a vérnyomásérték, a vérnyomás napszaki ingadozása és a pulzusnyomás megfelelő adatot ad 5.
A mért értékek számítógép segítségével jeleníthetők meg.
HÍRKATEGÓRIÁK
A program az értékeket grafikon formájában ábrázolja, minden mért vérnyomásérték és pulzusszám leolvasható. A statisztikai program az átlagos systolés és diastolés vérnyomásértéket, a systolés és diastolés vérnyomás különbségét, azaz a pulzusnyomást PNyaz artériás középvérnyomás-értéket MAPa pulzusszám átlagát, valamint ezen értékek maximumát, minimumát és standard deviációját is megadja.
Ambuláns vérnyomás-monitorozás a kockázatmegítélésben A beteg vérnyomásértékének pontos ismerete az optimális hypertoniagondozás előfeltétele.
Az otthoni méréssorozat több felvilágosítást nyújt, mint a havonként-kéthavonként végzett eseti mérés.
A betegek otthoni vérnyomásmérése során mért értékek rendszerint alacsonyabbak, mint az orvos által mért értékek. A beteg előzetes kiképzése is fontos, amire kellő időt kell szánnunk.
A magasvérnyomás-betegségre jellemző érelváltozások az elmúlt évtizedek kutatásának eredményei alapján az egész érhálózat szintjén kimutathatók. A különböző érátmérővel jellemzett területeken az érfali szerkezetet érintő strukturális eltérések mellett, azzal szoros összefüggésben funkcionális zavarok jelentkeznek.
Az első antihypertensiv kezelés megkezdése előtt történjen ambuláns vérnyomás-monitorozás ABPM. A elvezetéses EKG-vel a balkamra-hypertrophiát, illetőleg az perifériás vaszkuláris rezisztencia magas vérnyomásban jeleket kell keresnünk. Hasi UH-vizsgálat segítségével a vesék anatómiai helyzete, illetve a mellékvesékben lévő eltérések tisztázhatók. A hypertoniás beteg gondozása során a szív UH-vizsgálatával pontos adatot kapunk a bal kamra szerkezetéről, a billentyűk állapotáról, a szív működéséről, illetve falmozgások alapján az esetleges ischaemiás területekről.
