Magas vérnyomásból származó cianózis

Amikor a szív elvéti a ritmust A szív- és ér­rend­sze­ri car­dio­va­scu­la­ris be­teg­sé­gek a fej­lett or­szá­gok­ban ve­ze­tő he­lyen áll­nak — mind a be­te­gek számát, mind a ha­lá­l­oko­kat te­kint­ve.

A szív­hez a ve­rő­erek ko­szo­rú­se­rek szál­lít­ják a vért. Ha ezek szű­keb­bé vál­nak, ke­vés oxi­gén jut el a szív­hez, és a be­teg mell­ka­si an­gi­nás fáj­dal­mat érez. A ko­szo­rú­se­rek szű­kü­le­te szív­ro­ham­hoz in­fark­tus­hoz ve­zet­het, amely­nek kö­vet­kez­té­ben ká­ro­so­dik a szí­v­izom.

A leggya­krab­ban az érel­me­sze­se­dés, az erek fa­lá­nak meg­ke­mé­nye­dé­se és át­mé­rő­jük szű­kü­lé­se a fő ok. A szűk ar­té­ri­ák­ban könnyeb­ben meg­akad­hat egy vér­rög, szív­ro­ham­hoz ve­zet­ve. Ilyen­kor azon­na­li or­vo­si se­gít­ség­re van szük­ség! Mo­zog­junk mi­nél gya­krab­ban a sza­bad­ban. Kü­lö­nö­sen aján­lott a gya­log­tú­ra, úszás, sí­fu­tás, va­la­mint a fit­nesz­gya­kor­la­tok Az érel­me­sze­se­dés mel­lett a ma­gas vér­nyo­más a szív­pro­blé­mák má­sik fő fe­le­lő­se.

Míg a ke­ze­let­len ér­szű­kü­let szív­ro­ham­hoz ve­zet­het, a rosszul kar­ban­tar­tott vagy fel nem is­mert ma­gas vér­nyo­más kö­vet­kez­mé­nye az agyat ká­ro­sí­tó szél­ütés stro­ke le­het. A sok­fé­le szív­be­teg­ség ki­vizs­gá­lá­sa, a pon­tos di­ag­nó­zis ter­mé­sze­te­sen fel­tét­le­nül or­vos­ra tar­to­zik.

Ez­zel együtt is ér­de­mes tud­ni, hogy az élet­mód, az ét­rend min­den­fé­le szív­pa­nasz­nál rend­kí­vül fon­tos sze­re­pet ját­szik, és magas vérnyomásból származó cianózis gyógy­sze­res ke­ze­lés ki­egé­szíté­se­ként sok­fé­le né­pi gyógy­mód se­gít­het a pa­na­szok mér­sék­lé­sé­ben. Ezek el­ső­sor­ban ak­kor ered­mé­nye­sek, ha még nincs ki­ala­kult szív­be­teg­ség, de a koc­ká­za­ta fen­náll.

Az úgy­ne­ve­zett szí­vi­de­ges­ség in­kább a fia­ta­lab­bak­nál és a kö­zép­kor­úak­nál for­dul elő. Az el­hí­zás­ból szár­ma­zó szív­be­teg­ség vi­szont ko­rá­tól füg­get­le­nül bár­kit feny­eget­het.

Reu­más jel­le­gű szív­be­teg­ség szö­vőd­mény­ként ala­kul ki, pél­dá­ul to­rok­gyul­la­dás után, és szí­vi­zom-ká­ro­so­dás vagy szív­bil­len­tyű­hi­ba jel­lem­zi.

Egyes tü­dő­be­teg­sé­gek­hez ugyan­csak tár­sul­hat­nak szív­be­teg­sé­gek: a tü­dő­tá­gu­lat és a tbc több­fé­le szív­pa­naszt okoz, a kró­ni­kus­sá vált hörghu­rut bron­chi­tis pe­dig szí­ve­lég­te­len­ség­hez ve­zet. A vál­to­zás ko­rá­ban lé­vő nők­nél gya­ko­ri pa­nasz a szív­do­bo­gás­ér­zés, amely hoz­zá­tar­to­zik a kli­ma­xos tü­ne­tek­hez. Fon­tos tud­ni, hogy a va­ló­di szív­be­teg­ség­gel já­ró mell­ka­si fáj­dal­mak fő­leg ter­he­lés­kor je­lent­kez­nek.

Hipertónia tünetei tachycardia

Nem kell te­hát azon­nal a leg­rossz­abb­ra gon­dol­ni, ha pél­dá­ul oly­an­kor ér­zünk szív­tá­jé­ki fáj­dal­mat, ami­kor nem ért ben­nün­ket va­la­mi­lyen fi­zi­kai meg­ter­he­lés nagy súly eme­lé­se, cip­elés, fu­tás vagy sie­tés, lép­csőn já­rás. A szív­fáj­da­lom min­den szer­vi be­teg­ség nél­kül is gya­kran ta­pasz­tal­ha­tó. A va­ló­di szív­be­teg­sé­gek leggya­ko­ribb tü­ne­tei a kö­vet­ke­zők: szív­do­bo­gás­ér­zés, sza­bály­ta­lan szív­ve­rés, szív­tá­ji fáj­da­lom ami azon­ban, mint em­lí­tet­tük, nem min­dig szí­ve­re­de­tűjá­rás és mun­ka köz­ben fel­lé­pő ne­héz lég­zés, ful­la­dás, a lábon je­lent­ke­ző vi­ze­nyő ödé­ma.

Az utób­bi­nak azon­ban ugyan­csak le­het nem a szív­vel össze­füg­gő oka. Magas vérnyomásból származó cianózis láz és ízü­le­ti fáj­da­lom is je­lent­ke­zik a szív­vel össze­füg­gés­ben; a bőr­szín, fő­leg az aj­kak szí­ne ké­kes, sze­der­jes le­het cia­nó­zis ; és elő­for­dul­hat gya­ko­ri éj­sza­kai vi­ze­lés bár ez is ered­het más be­teg­ség­ből.

Min­den­ki­nek tisz­tá­ban kell len­nie a szív­ro­ham in­fark­tus je­lei­vel, mert en­nek már a gya­nú­ja ese­tén is azon­nal or­vost kell hív­ni. Ez a hely­zet, ha a mell­ka­si fáj­da­lom át­su­gár­zik a bal kar­ba, a váll­ba, a nyak­ba vagy az áll­ka­pocs­ba, ha a mell­kas­ban sú­lyos nyo­más­ér­zés ta­pasz­tal­ha­tó, ha lég­zé­si za­va­rok lép­nek fel, iz­za­dás, hány­in­ger vagy há­nyás je­lent­ke­zik.

A szív nem meg­fe­le­lő vé­rel­lá­tá­sa a nor­má­lis­tól el­té­rő szív­ve­rés­hez ve­zet­het arit­mia. Ét­rend, élet­mód, lég­zés Ha az or­vo­si ki­vizs­gá­lás a szí­vet egész­sé­ges­nek ta­lál­ja, még­is elő­for­dul a szo­rí­tó ér­zés, a szív­szú­rás és a szív­do­bo­gás­ér­zés, va­la­mint a mell­kas nyo­más­ra magas vérnyomásból származó cianózis vá­lik, ak­kor több­nyi­re időn­ként fel­lé­pő, ide­ges szív­pa­na­szok­kal van dol­gunk.

Jó tud­ni, hogy puf­fa­dás, epe­görcs — a re­ke­szi­zom­ra gya­ko­rolt nyo­más kö­vet­kez­té­ben — ugyan­csak okoz­hat szív­tá­jé­ki szo­rí­tó ér­zést.

Gyakori megbetegedések

A tü­ne­te­ket ide­ges­ség és fi­zi­kai meg­eről­te­tés is ki­vált­hat­ja, de akár egyes ét­elek és ita­lok ká­vé, tea, bor, sör fo­gyasz­tá­sa után is je­lent­kez­het­nek. A hely­te­len ét­ke­zés, a vi­ta­min- és ás­vá­nyi­­anyag-hi­ány, a vas­hi­ány, a vér­sze­gény­ség és több­fé­le anyag­cse­re­za­var is hoz­zá­já­rul­hat ezek­nek a pa­na­szok­nak a ki­ala­ku­lá­sá­hoz.

Nő­ket fő­leg men­stru­á­ció ide­jén és a vál­to­zó­kor­ban feny­ege­ti ez a ve­szély. Ve­gyük ko­mo­lyan a to­rok­fá­jást, a man­du­la­gyul­la­dást, fő­leg ha vissza-vissza­tér­ően je­lent­ke­zik. Meg­fe­le­lő ke­ze­lés nél­kül ezek a be­teg­sé­gek könnyen a szí­vet érin­tő szö­vőd­mé­nyek­hez ve­zet­het­nek.

Ha­son­ló a hely­zet a rossz fo­gak­kal, ne hagy­juk hosszú időn át ke­ze­let­le­nül őket.

Né­pi gyógy­mó­dok, ter­mé­szet­gyó­gyá­sza­ti el­já­rá­sok

Aki rossz la­kás­vi­szo­nyok, nyir­kos fa­lak kö­zött, föld­pad­lós szo­bá­ban él, pró­bál­jon mi­előbb ja­ví­ta­ni kö­rül­mé­nye­in. Szer­ve­ze­tünk mo­tor­ja éle­tünk so­rán szü­net nél­kül dol­go­zik. Magas vérnyomásból származó cianózis óra le­for­gá­sa alatt a szí­vi­zom­zat li­ter vért pum­pál az erek­be Le­ga­lább ilyen fon­to­sak a lel­ki, ér­zel­mi té­nye­zők. Ve­gyük szám­ba és pró­bál­juk meg­ol­da­ni csa­lá­di és mun­ka­he­lyi pro­blé­má­in­kat, a lel­ki kon­flik­tu­so­kat.

Ha szük­sé­ges, vál­toz­tas­sunk kör­nye­ze­tün­kön, eset­leg mun­ka­kör­ün­kön. Ha rá­adá­sul va­la­ki tart is at­tól, hogy be­teg a szí­ve, a tar­tós fé­le­lem csak fo­koz­za a pa­na­szo­kat, sőt ha­lál­fé­lel­met is okoz­hat.

Pró­bál­junk har­mó­ni­át te­rem­te­ni az éle­tünk­ben, rend­sze­re­sen vé­gez­zünk va­la­mi­lyen ked­vün­kre va­ló, kre­a­tív te­vé­keny­sé­get a magas vérnyomásból származó cianózis, ze­né­lés, fes­tés is meg­fe­lel. Na­pi­ren­dün­ket ala­kít­suk ki úgy, hogy se­gít­sen kor­dá­ban tar­ta­ni a stresszt, és le­gyen te­kin­tet­tel erőnk be­osz­tá­sá­ra. A rend az éle­tünk­ben, amely­hez tart­juk is ma­gun­kat, ön­ma­gá­ban gyó­gyí­tó ha­tá­sú.

Csak iri­gyel­het­jük azo­kat, akik dél­ben meg­en­ged­het­nek ma­guk­nak egy fé­l­órás szun­di­ká­lást. Ez va­ló­sá­gos jó­té­te­mény a szív­nek Vá­lasszunk ki va­la­mi­lyen stressz­ke­ze­lő tech­ni­kát, mód­szert, ta­nul­juk meg és al­kal­maz­zuk rend­sze­re­sen au­to­gén tré­ning, transz­cen­den­tá­lis vagy más me­di­tá­ció, re­la­xá­lás, ima­gi­ná­ció. Szí­vem nyu­god­tan és egyen­le­te­sen do­bog.

Min­den iz­mom és min­den szer­vem tel­je­sen el­la­zult. Min­den lé­leg­zet­vé­tel­lel ele­gen­dő vér áram­lik át raj­tuk. Kü­lö­nö­sen az ide­ges­ség okoz­ta szív­pa­na­szok­ban szen­ve­dők­nek se­gít. Ki­vá­ló­an hasz­nál­ha­tó la­zí­tás­ra az agy­kon­t­roll, amely­nek to­váb­bi hasz­na, hogy men­tá­lis pro­gra­mo­zás­sal tes­ti-lel­ki pro­blé­má­kon egy­aránt se­gít­he­tünk ve­le.

Vé­gez­zünk rend­sze­re­sen test­moz­gást, mér­ték­kel spor­tol­ha­tunk is, és ne fe­lejt­sük el, hogy a jó le­ve­gőn tett gya­ko­ri sé­ta hoz­zás­egít lel­ki egyen­sú­lyunk meg­te­rem­té­sé­hez.

A szük­sé­ges 3 li­ter he­lyett a leg­több em­ber min­dössze ,5 li­ter le­ve­gőt szív be magas vérnyomásból származó színterápia magas vérnyomás esetén be­lég­zés­sel.

A ro­ha­nás meg­aka­dá­lyoz ben­nün­ket a mély lé­leg­zet­vé­tel­ben, ezál­tal a szí­vi­zom nem kap ele­gen­dő mennyi­sé­gű oxi­gént. A na­pon­ta vég­zett lég­ző­gya­kor­la­tok se­gít­het­nek le­küz­de­ni ezt a bajt. Ele­gen­dő, ha reg­ge­len­te és es­tén­ként szer mé­lyen be­lé­leg­zünk or­ron ke­resz­tül, és szi­sze­gő, sis­ter­gő han­gon szá­jon ke­resz­tül ki­fúj­juk a le­ve­gőt.

Em­be­ri szív egy ko­ráb­ban le­zaj­lott szí­vin­fark­tus után. Jobb­ra: nor­má­lis, ép szív A szív­be­te­gek vagy a szív­be­teg­ség­re haj­la­mo­sabb em­be­rek fő­leg dél­táj­ban vi­gyáz­za­nak ma­gu­kra. Eb­ben az idő­szak­ban te­hát fel­tét­le­nül ke­rül­jük a fi­zi­kai­lag meg­eről­te­tő te­vé­keny­sé­get ci­pe­ke­dés, sport, há­zé­pí­tés stb.

Az evés és az ivás ugyan­csak tu­da­to­san tör­tén­jen. Együnk sok zöld­sé­get fő­leg hagy­mát és fok­hagy­mátsa­lá­tát és friss gyü­möl­csöt, ten­ge­ri ha­lat, tel­jes őr­lé­sű ga­bo­na­ter­mé­ke­ket, müz­lit, igyunk zöld­ség- és gyü­mölcsle­ve­ket.

Együnk több élel­mi ro­stot tar­tal­ma­zó ét­elt, kü­lö­nö­sen gél­kép­ző, nyá­kos ro­sto­kat len­mag, zab­kor­pa, pek­tin stb. A sót le­he­tő­leg zöld fű­sze­rek­kel he­lyet­te­sít­sük. Ét­ren­dünk bő­vel­ked­jen vi­ta­mi­nok­ban és ás­vá­nyi anya­gok­ban. Kor­lá­toz­zuk vagy ik­tas­suk ki éle­tünk­ből a hús, a fel­vá­gott, az édes­ség cu­kora ká­vé és az al­ko­hol fo­gyasz­tá­sát, és ne do­há­nyoz­zunk.

Ne együnk olaj­ban sült zöld­sé­ge­ket, és ke­rül­jük a táp­lá­lé­kal­ler­gé­ne­ket. Már Hip­po­kra­tész tu­dott a vö­rös­bor jó­té­kony ha­tá­sá­ról, amely kis mennyi­ség­ben! Ugyan­csak jó ha­tá­sú az olí­va­olaj, amely hí­gít­ja a vért, csök­ken­ti a ko­lesz­te­rin­szin­tet.

Vé­gül, de nem utol­só­sor­ban ne fe­led­kez­zünk meg a meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű fo­lya­dék be­vi­te­lé­ről, egy­sze­rűb­ben: a ví­zi­vás fon­tos­sá­gá­ról, hi­szen így is hí­gít­juk a vért. Pul­zust­eszt Tes­tünk­ben magas vérnyomásból származó cianózis leg­fon­to­sabb izom­szö­vet a szív­ben ta­lál­ha­tó.

Pul­zu­sunk el­le­nőr­zé­sé­vel ar­ról is ké­pet kap­ha­tunk, mennyi­re jól mű­kö­dik a szí­vünk. A pul­zus mé­ré­sé­re a leg­jobb idő­pont a reg­gel, azon­nal éb­re­dés után. Ha ilyen­kor a per­cen­kén­ti szív­dob­ba­ná­sok száma 60 alatt van, magas vérnyomásból származó cianózis szí­vünk rend­ben mű­kö­dik. Ha a pul­zus 80 fe­let­ti, ak­kor szük­ség le­het az ét­rend és az iszkémia és magas vérnyomás diagnózis fe­lül­vizs­gá­la­tá­ra.

Ha a pul­zus ké­sőbb is gyors ma­rad, fel kell ke­res­nünk az or­vost, hogy tisz­táz­za az okát. A na­pon­ta elvég­zett pul­zust­eszt hoz­zá­já­rul­hat ah­hoz, hogy ide­jé­ben fe­lis­mer­jük a kö­zel­gő be­teg­sé­get.

Ter­mé­sze­te­sen min­d­ez az egész­sé­ges em­be­rek­re ér­vé­nyes. Ha va­la­ki a szí­vet és a ke­rin­gést be­fo­lyá­so­ló gyógy­szert szed, ak­kor a pul­zust­eszt­nek a fent leírt for­má­ban nincs ér­tel­me.

Gyógy­nö­vé­nyek A ga­la­go­nya olyan fon­tos a szív­nek, mint a test­nek a min­den­na­pi ke­nyér. Gyen­ge szív­mű­kö­dés ese­tén a ga­la­go­nya erő­sí­tő ha­tá­sú, eny­hí­ti a szív­tá­ji nyo­más és szo­ron­gás ér­zé­sét.

elsősegély a magas vérnyomáshoz

Kü­lö­nö­sen idő­sebb em­be­rek szív- és vér­ke­rin­gé­si pa­na­sza­i­ra ide­á­lis szer. A ti­pi­kus tü­ne­tek: al­kal­man­ként je­lent­ke­ző szo­rí­tó ér­zés a szív­ben és a mell­ben, szí­vi­de­ges­ség, szív­do­bo­gás­ér­zés, ne­héz lég­zés és bár­mi­lyen fi­zi­kai igény­be­vé­tel ese­tén gyors el­fá­ra­dás.

Min­dez­zel szin­te min­dig együtt jár a ma­gas vér­nyo­más. Na­pi csé­sze, ga­la­go­nya­le­vél­ből és -vi­rág­ból ké­szült tea kel­lő­kép­pen meg­erő­sí­ti az öreg szí­vet, mi­köz­ben a vér­nyo­mást is csök­ken­ti. A jó ered­mé­nyek­hez a ga­la­go­nya­te­át hosszabb ide­ig szük­sé­ges al­kal­maz­ni, és a tü­ne­tek ész­re­ve­he­tő ja­vu­lá­sa kb. Sze­ren­csé­re a te­át akár éve­kig ihat­juk anél­kül, hogy bár­mi­fé­le ne­ga­tív mel­lék­ha­tás lép­ne fel.

Theiss A ga­la­go­nya azon­ban nem csak az idő­sek­nek jó: azok­nak is aján­lott, akik in­fark­tu­son es­tek át, se­gít to­váb­bá erős stressz­ha­tás alatt ál­ló fia­ta­lok­nak, me­ne­dzse­ri mun­ka­kör­ben dol­go­zó, ke­ve­set moz­gó, 40 év kö­rü­li em­be­rek­nek, va­la­mint mű­té­tek után, a lába­do­zás idő­sza­ká­ban is.

Ke­ve­ré­kek­ben, pél­dá­ul a kö­vet­ke­ző szív­teá­ban is meg­je­le­nik a ga­la­go­nya: ga­la­go­nya­le­vél és -vi­rág 44 gor­bánc­fű 16 gfa­gyöngy 16 ggyön­gya­jak­fű 13 g ci­trom­fű­le­vél magas vérnyomásból származó cianózis gró­zsa­szi­rom 3 g.

A te­ake­ve­ré­ket a tü­ne­tek je­lent­ke­zé­se­kor na­pig kell fo­gyasz­ta­ni. Fe­kvés he­lyett a be­te­gek­nek in­kább a jó le­ve­gőn va­ló sé­ta aján­lott. A te­át hé­tig kell fo­gyasz­ta­ni. Magas vérnyomásból származó cianózis te­akú­rát hó­na­po­kon át kell vé­gez­ni, na­pi rend­sze­res­ség­gel, és fe­kvés he­lyett a be­te­gek in­kább sé­tál­ja­nak jó le­ve­gőn.

Lu­kács­né A szív­mű­kö­dés ide­ges za­va­ra­i­ra aján­lott te­a­ke­ve­rék: fa­gyöngy 10 gga­la­go­nya­vi­rág 5 gga­la­go­nya­bo­gyó 5 gmacs­ka­gyö­kér 10 gszú­rós gyön­gya­jak­fű 5 gci­trom­fű 5 gan­ge­li­ka­gyö­kér 6 gle­ven­du­la­vi­rág 4 g. Rá­pó­ti—Rom­váry Ide­ges szív­pa­na­szok­ra ér­de­mes ki­pró­bál­ni a macs­ka­gyö­kér-tink­tú­rát, na­pon­ta há­rom­szor 30 csep­pet.

A macs­ka­gyö­kér úgy fej­ti ki nyug­ta­tó és fe­szült­sé­geny­hí­tő ha­tá­sát, hogy köz­ben a nyug­ta­tó ha­tá­sú gyógy­sze­rek­től el­té­rő­en nem okoz tom­pu­lást, és nem kor­lá­toz­za a kon­cen­trá­ló­ké­pes­sé­get.

Erő­sí­ti a szí­vi­zom­za­tot: bú­za­csí­ra­olaj-kap­szu­lák Az úgy­ne­ve­zett ide­ges szív na­gyon jól re­agál ar­ra a ke­ve­rék­re, amely négy kü­lön­bö­ző nö­vé­nyi tink­tú­rá­ból áll. Re­ceptje: ci­trom­fű eszen­cia Spi­ri­tus Me­lis­sae comp. Szük­ség ese­tén ke­vés víz­zel csep­pet ve­gyünk be be­lő­le, azon­na­li eny­hü­lést hoz.

Ke­rin­gé­si za­va­rok­nál, a labi­lis vér­ke­rin­gés sta­bi­li­zá­lá­sá­ra olyan te­a­ke­ve­rék ja­va­solt, amely a ke­rin­gést ser­ken­tő roz­ma­rin­gle­vél mel­lett el­ső­sor­ban a szív­re ha­tó gyógy­nö­vé­nye­ket tar­tal­maz. Ter­mé­sze­tes mó­don se­gí­ti a ke­rin­gés sza­bá­lyo­zá­sát. Ak­kor a leg­ha­tá­so­sabb, ha na­pon­ta 6 csé­szé­vel fo­gyasz­tunk be­lő­le. Ál­la­po­tos nők azon­ban nem ihat­ják! Össze­té­te­le: ga­la­go­nya­le­vél és -vi­rág 20 gmál­na­le­vél 20 groz­ma­rin­g­le­vél 20 ggyön­gya­jak­fű 15 gcsip­ke­bo­gyó mag­vas­tul 10 gvas­ta­gon há­mo­zott friss na­rancs­héj 10 gkö­röm­vi­rág­szi­rom 5 g.

Theiss Sú­lyos ke­rin­gé­si ba­jok­ból, szív­be­teg­ség­ből, így szív­rit­mu­sza­va­rok­ból is so­kan ki­gyó­gyul­tak már a fa­gyöngynek kö­szön­he­tő­en. Na­pon­ta 3 csé­sze fa­gyöngyte­át fo­gyasz­tot­tak kor­tyon­ként, et­től nor­ma­li­zá­ló­dott a szív­mű­kö­dé­sük és a ke­rin­gé­sük, ja­vult a mun­ka­tel­je­sít­mé­nyük. Ér­de­mes éven­te le­ga­lább egy­szer 6 he­tes fa­gyöngyte­akú­rát vé­gez­ni: há­rom hé­ten ke­resz­tül na­pi 3 csé­szé­vel, két hé­ten át na­pi 2 csé­szé­vel és egy hé­tig na­pi 1 csé­szé­vel fo­gyas­z­szunk be­lő­le.

Ez idő alatt rend­be jön a ke­rin­gés és a vér­nyo­más. Ha na­pon­ta na­gyobb mennyi­sé­ge van szük­sé­günk, tart­suk ter­mosz­ban. A pa­lást­fű is rö­vid időn be­lül je­len­tős ja­vu­lást hoz­hat, ha te­át ké­szí­tünk be­lő­le, il­let­ve ha szí­vi­zom-ká­ro­so­dás ese­tén kül­ső­leg al­kal­maz­zuk szív­tá­ji le­mo­sás­hoz.