Égő láb magas vérnyomás
Tartalom
A Hollósy Ferenc Lábaink lappangó veszedelme A perifériás érbetegség, vagy közismert nevén az érszűkület, az érelmeszesedés atheroszklerózis egyik jele és megjelenési formája, mely leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nagyban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket, vagy esetleg más betegségre például reuma gyanakszunk, miközben a beteg végtag állapota folyamatosan romlik.
A láb vérellátásának romlása a beteget egyre jobban akadályozhatja mindennapi tevékenységében. Noha az érszűkület súlyos esetben akár a végtag amputációjához is vezethet, mégsem az alsó végtag sorsa jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy e betegeknek a nemzetközi statisztikák szerint kétszer nagyobb esélyük van a szívinfarktus vagy szélütés stroke bekövetkezésére, mint egészséges társaiknak 1.
Lássuk ezek bemutatását sorban! Lábfej fájdalom fertőző betegségek miatt Fertőző betegségek, gombák, vírusok és baktériumok is okozhatják a lábfej fájdalmát. Cukorbetegség esetén a legyengült immunrendszer miatt gyakoribbak az ilyen jellegű fertőzések. A lábfej fájdalommal járó leggyakoribb betegségek az alábbiak: A fertőzéses lábfej fájdalom gyakran a fertőzés miatti gyulladás következtében jelentkezik Szemölcs.
A lappangó betegség felismerése és időben elkezdett kezelése nélkül a betegek közel harmada 5 éven belül meghal! A felmérések szerint a perifériás érbetegség jelenleg mintegy ezer embert érint hazánkban, és előfordulási gyakorisága az 50 év feletti korosztályban jelentősen megnő, elérheti akár a 20 százalékot is.
Kiemelten veszélyeztettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukorbetegségben vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve akinek családjában gyakran fordul elő érbetegség.
Dagadó boka, ödémás láb: milyen betegség lehet az oka?
S ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy Magyarországon az összes halálozás több mint a feléért a szív- és érrendszeri megbetegedések a felelősek, akkor nem lehet eléggé hangsúlyozni a perifériás érbetegség lehetséges előrejelző funkciójának fontosságát, valamint azt, hogy ez a betegség ma már egyszerű műszeres vizsgálattal kimutatható.
De abban az esetben, ha már jelentkeznek a tünetek, mihamarabb szükségessé válik a diagnózis és a kezelés. Cikkünkben röviden áttekintjük a perifériás érbetegség tüneteit, kialakulásának okait, a diagnosztizálás és a terápia lehetőségeit. Az érelmeszesedés következtében kialakuló szív- és érrendszeri betegségek egymáshoz való viszonya a CAPRIE vizsgálat alapján A betegség tünetei Az alsó végtagi panaszok megítélésére és a tünetek nyomon követésére több skála létezik például Fontaine-féle stádium beosztás, a Rutherford-féle skála.
Közülük leggyakrabban az úgynevezett Fontaine-féle stádiumbeosztás használatos, mely alapján a perifériás verőérbetegség kifejlődésének 4 szakasza különíthető el attól függően, hogy az ér fokozatosan szűkült-e be, vagy hirtelen záródott-e el, és hogy melyik artériáról van szó. Tünetmentes szakasz Fontain-I stádium.
Legenyhébb formájában panaszok, tünetek nincsenek, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet a betegséget igazolni. Kimutatása leggyakrabban ultrahangos doppleres vizsgálattal történik, melynek során a bokánál és a felkaron megmérik a vérnyomást. Érszűkület esetén a lábakon mért nyomás azonban alacsonyabb, mint a karokon mért vérnyomás, a különbség gradiens pedig arányos az érszűkület súlyosságával ABI: 1,0—1,3.
Időszakos sántítási szakasz Fontain-II stádium. Ahogy a láb artériája tovább szűkül, a fájdalom nélkül megtehető út hossza egyre rövidebb lesz. A betegség második stádiumában terheléskor, járáskor fájdalom jelentkezik a végtagizomzatban vádlibanami miatt a betegnek időnként meg kell állnia. Az elégtelen vérellátást és az ennek nyomán fellépő fájdalmat iszkémiának nevezik.
Rövid, 1—2 perces állás, pihenés után a fájdalom magától elmúlik. Ezt az állapotot kirakatnéző betegségnek vagy időszakos sántításnak claudicatio intermittens nevezik ABI: 1,0—0,8.
Ödémás láb okai, kivizsgálása, kezelése - KardioKözpont
Nyugalmi fájdalmi szakasz. A Fontain-III stádiumban a lábfájdalom már nyugalomban, fekvő helyzetben, a láb alsó részében vagy a lábfej elején kezdődik. Égő láb magas vérnyomás fájdalom súlyos és tűrhetetlen, és többnyire éjszaka lép fel, ami a lábak lógatására, vagy felkelés során szűnik csak meg.
Az ok világos: a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez, mint függőleges helyzetben, hiszen a vér lefelé nagyobb nyomással és könnyebben áramlik.
A gyakori láblógatás miatt bizonyos esetekben végtagödéma alakulhat ki ABI: 0,85—0,4. Gangrénás szakasz. Az utolsó, Fontaine-IV stádiumban a fájdalom mellett az érelzáródás miatt súlyos oxigén- és tápanyag-ellátási zavar lép fel a szövetekben, melynek következtében sejtelhalás nekrózis lép fel. Ez a lábszáron fekély ulkuszaz újvégeken és a sarkakon gangréna formájában figyelhető meg.
Könnyen felülfertőzések alakulhatnak ki, amelyek gyorsan súlyossá válnak, és akár hetekig-hónapokig gyógyulnak, vagy egyáltalán nem gyógyulnak meg. A láb izmai közben zsugorodhatnak atrófia és a betegség kiterjedt üszkösödést eredményezhet.
hopmester.hu | Betegségek
A betegek Doppler-index alapján felállított túlélési esélyeit mutatja a 2. A perifériás artériás betegségben szenvedők túlélési égő láb magas vérnyomás a Doppler index mérése alapján felállított csoportoknál 10 éves követéssel McKenna et al, A betegség kialakulása A perifériás verőérbetegség kialakulásának oka a különböző szervek artériáinak fokozatos szűkülete érszűkület, arterioszklerózisvagy azok hirtelen elzáródása.
A betegség az egész érrendszert érinti, bárhol jelenjenek meg a betegség klinikai tünetei. Attól függően, hogy az agyban, a szívben vagy a végtagoknál keletkezik-e az elzáródás, beszélhetünk szélütésről stroke-rólszívinfarktusról vagy végtagi trombózisról.
Ha egy artéria beszűkül, a szervezet általa ellátott területe nem kap elég vért, és az általa ellátott szövet elhal. Az artériák szűkülete nagyrészt az artériafal degeneratív elfajulásos megbetegedésének és az érfal elmeszesedésének következménye 3. Az érelmeszesedés atherosclerosis kialakulása A folyamat első lépéseként zsíros csíkok jelennek meg az erek belső oldalán, és az érbelhártya alatti területen kötőszöveti eredetű anyagok felhalmozódása figyelhető meg.
A vér egyes sejtes elemei, az úgynevezett óriás falósejtek vagy makrofágok és az érfal izmos rétegét alkotó simaizom-sejtek különféle ingerek hatására megváltoznak, és bevándorolnak az érbelhártya alatti résekbe. A bevándorló óriás falósejtek előzőleg zsírokat, elsősorban koleszterint vesznek fel, amely a sejtek belső terét, a citoplazmát szorosan — szinte degeszre — kitöltik.
Az eredeti érbelhártyát lassan elemelik, és az eret szűkítő szövettömörülést, ateroszklerotikus plakkot ateróma hoznak létre, melyet az ér üregétől egy kötőszövetes réteg, a fedősapka választ el. Ezeket a zsírokkal telezsúfolt, a plakkok létrehozásában döntő szerepet játszó sejteket habos sejteknek hívjuk. A plakk növekedésével párhuzamosan az érfal szerkezete is égő láb magas vérnyomás. Az ér kitágul, hogy a plakk miatt létrejövő szűkületet valamelyest kompenzálja, ami a kezdeti fázisban eredményes, később — a szűkület mintegy 40 százalékos mértékénél — az érfali átalakulás nem képes tovább kompenzálni a bedomborodó ateróma által képzett szűkületet, és égő láb magas vérnyomás ér belső átmérője rohamosan tovább szűkül.
Kezdetben az artériák mérsékelt fokú szűkülete panaszokat nem okoz, mert a fokozatos szűkület időt ad a közeli erek növekedésére, illetve az új véredények kifejlődésére kollaterális erek. Az érintett szövet így hozzájuthat a vérhez. Az ér belső átmérőjének további csökkenése azonban már panaszokat idéz elő.
A gyorsan növekvő plakkok koleszterinben dúsak. A plakk további növekedése során a fedősapka rétegei fokozatosan elvékonyodnak, kalcium gyűlhet az ecg magas vérnyomást mutatott bennük, ami merevvé, törékennyé teszi az ereket ezért kapta az egész folyamat az elmeszesedés nevet. A habos sejtek szétesése következtében a koleszterin a sejtközötti állományba is kikerül és instabil plakk jön létre.
Az instabil plakk részben a gyors növekedés, részben a koleszterin okozta gyenge struktúra miatt szakadékonnyá válik. A hirtelen beszakadás, illetve berepedés ruptura következtében az a magas vérnyomás kezelésének hagyományos módszerei folytonossága megszűnik, amit a szervezet kétségbeesetten igyekszik kijavítani.
Ekkor szöveti faktorok kerülnek a keringésbe, melyek a keletkezett rés helyén vérrög trombus képződését indítják el. Egy 3—4 mm átmérőjű ér esetében a keletkező vérrög akár az egész verőér keresztmetszetét pillanatok alatt elfoglalhatja, lezárva az utat a véráram elől, és súlyos vérellátási zavart okoz az artéria ellátási területén.
- A magas vérnyomás tünetei - Jellemző panaszok
- A hipertónia kapcsolata glaukómával
- Magas vérnyomás sinusitisszel
- Hogyan tegye magának a magas vérnyomást
- Magas vérnyomás okozta károsodás
- Az ödémás láb kezelése Az ödéma egy szemmel is látható duzzanat, amelyet könnyű beazonosítani az érintettnek is.
- Lábfej fájdalom 23 oka, 11 tünete és 12 kezelési módja [teljes leírás]
Hirtelen elzáródás alakulhat ki olyankor is, ha egy vérrög leszakad valahonnan embolussá válikpéldául a szívből vagy az aortából, a keringéssel elsodródik, és beékelődik egy távolabb elhelyezkedő artériába. Egyes betegségek tovább növelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak egyes szívbetegségek, a véralvadási zavarok és az erek gyulladása vaszkulitiszami lehet autoimmun betegség következménye is.
Ha valamelyik végtag verőere hirtelen záródik el, az nagy fájdalmat, hűvösséget, és az érintett végtag érzéstelenségét idézheti elő. Az adott végtag sápadttá vagy kékes színűvé cianotikus válik.
A vérkeringés hiánya gyorsan a végtag érzéskieséséhez vagy bénulásához vezet. Ez a változás arra utal, hogy új vérrög keletkezett a láb artériájában. Ilyenkor életmentő lehet a betegség legsúlyosabb lokális következménye, a végtag-amputáció, melyre évente közel esetben kerül sor. A végtagi erek faláról elszabadult trombus életveszélyes állapotot is teremthet.
Mindezek a beteg tartós rokkantságához vezethetnek, és a társadalomra is súlyos szociális terheket rónak. Ahhoz, hogy megelőzzük az események kialakulását, illetve kimutassuk az érbetegséget, ma már korszerű diagnosztikai arzenál áll rendelkezésre.
Az érbetegség diagnosztikája Az erek betegségeinek diagnózisában a radiológiai módszerek kiemelkedő jelentőségűek. A véráramlás közvetlen mérésére és a diagnózis igazolására ultrahang- UH- vizsgálatokat végeznek, melyek az érfalakat echodús csíkként, az égő láb magas vérnyomás üregét echomentes sávként jelenítik meg. Mérhető az ér átmérője, a szűkületek, meszesedések, thrombusok jól kimutathatók. A már említett Doppler UH: az áramló vért jeleníti meg, az áramlási sebesség mérését is lehetővé teszi, a színkódolt color Doppler-eljárás az áramlás irányát eltérő színekkel jelzi.
A Computer Tomográfia CT intravénás kontrasztanyag adása után az axiális metszetekből rekonstruált képeken jól kirajzolja az ereket és azok kóros elváltozásait, a 3D rekonstrukció a térbeli viszonyokat is megmutatja.
További eljárás a Mágneses Rezonancia Vizsgálat MRmely megfelelő technikával kontrasztanyag nélkül is jó égő láb magas vérnyomás ábrázolja az szemcseppek magas vérnyomás ellen, az áramlás irányának meghatározására is alkalmas. Sugárterhelés nélkül hosszú érszakaszok például a teljes aorta ábrázolhatók, bármely síkban vagy 3D rekonstrukcióban. A Doppleres ultrahangvizsgálatnál pontosabb és részletesebb eredményt adnak az érfestéses angiográfiás vizsgálatok, mely során katéteren keresztül, magas nyomással beadott vízoldékony jódos kontrasztanyagot alkalmaznak az erek kirajzolásához.
Kontrasztanyag nélküli kép maszk is készíthető úgynevezett Digitális subtrakciós angiográfia DSA alkalmazásával, ahol az ereket zavaró rávetülésektől mentesen figyelhetők meg. Egyes klinikákon az érfestés kevésbé invazív típusát végzik Spirális Komputeres Tomográfiával CT angiográfiavagy a mágneses rezonancia vizsgálat egyik típusával MR angiográfia. Röntgennel és egyéb eljárásokkal például a mikrocirkuláció vagy a vérben lévő oxigén mennyiségének mérésére is kiegészíthetik a vizsgálatokat a pontosabb diagnózis felállításához.
Magas vérnyomás kardiológus a laborvizsgálatok sem maradhatnak el, melyek égő láb magas vérnyomás kockázati tényezők kiderítésében kapnak fontos szerepet.
Ehhez vérvizsgálatokat végeznek a koleszterin- a vércukor- homocisztein- és a C-reaktív proteinszint meghatározására.
Az artériás érbetegség kezelése A kezelés célja a betegség romlását megelőzni; a szívroham, a szélütés és a kiterjedt ateroszklerózis miatti halálozás kockázatát csökkenteni; a csonkolást megelőzni; magas vérnyomás és folyadékretenció az időszakos sántítás fájdalmának enyhítésén keresztül az életminőséget javítani.
A égő láb magas vérnyomás a sántítást enyhítő, illetve a vérrögöket feloldó trombolitikus gyógyszerekből, angioplasztikából, műtétből és egyéb eljárásokból, testmozgásból és lábápolásból áll.
Azt, hogy ezek közül melyiket alkalmazzák, az a tünetek súlyosságától, az elzáródás mértékétől és elhelyezkedésétől, a kezeléssel kapcsolatos kockázattól főleg műtét esetébenés a beteg általános egészségi állapotától függ.
Az angioplasztika és a műtét az azonnali probléma mechanikai megoldását jelenti csupán, és a háttérben álló betegséget nem gyógyítja meg. Az angioplasztikát gyakran végzik közvetlenül az érfestés után. Az eljárás során egy, a végén ballont hordozó katétert helyeznek az artéria szűk részébe, majd felfújják a ballont, hogy megoldják az elzáródást. Az ér tartós nyitva tartását henger alakú drótháló, úgynevezett stent beültetésével érik el. A stent beültetése nem lehet sikeres, ha az artéria túl sok helyen beszűkült, ha a szűk szakasz túl hosszú, illetve ha az artéria falának megkeményedése súlyos és kiterjedt.
Angioplasztika után műtétre lehet szükség, ha egy vérrögdarabka trombus alakul ki a szűkült területen, ha egy vérrög embolus leszakad és elzár egy távolabbi artériát, ha vér szivárog az artériafal rétegei közé, ami a véráramlást elzáró bedomborodást okoz disszekcióilletve ha súlyos vérzés lép fel.
A vérrögök eltávolítására műtét végezhető, ha a vérrögoldó gyógyszerek hatástalanok, vagy túl veszélyesek. Az aterómák és az egyéb elzáródások eltávolítására alternatív megoldásként megkerülő bypass műtét is szóba jöhet.
A magas vérnyomás szövődményei
Ennek során szintetikus anyagból készült csövet, vagy a szervezet más részéből származó vénadarabot csatlakoztatnak az elzárt artériához az akadály fölött és alatt.
A vért így az elzárt eret mintegy megkerülve vezetik el.
Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése
Égő láb magas vérnyomás másik módszer a szűkült vagy elzáródott rész eltávolítása, és annak helyére graft beültetése. A kardiovaszkuláris kockázatcsökkentő kezelésen túl dohányzás azonnali abbahagyása, trombocitagátló-terápia, sztatinkezelés, a vérnyomás és diabétesz kezelése a gyógyszeres kezelés szükségessége akkor merül fel, ha az endovaszkuláris vagy műtéti revaszkularizációs kezelés nem megoldható például anatómiai okok, kiáramlási pálya hiánya égő láb magas vérnyomás.
E téren igen szűkösek a lehetőségek. Az artériákat tágító szerek, például kalciumcsatorna-blokkolók, adhatók, de nem igazolódott, hogy enyhítik az időszakos sántítást. A karnitin és a ginkgo táplálék kiegészítőkről viszont azt találták, hogy mérséklik az időszakos sántítást, a vényköteles gyógyszerekkel összehasonlítva azonban csak csekély hatásuk van.
Az Aszpirint vagy Klopidogrelt általában azért adják, mert ezek segítenek megelőzni a vérrögképződést, és csökkentik a szívroham vagy az agyvérzés kockázatát. Úgy módosítják a vérlemezkéket, hogy ne tudjanak az erek falához tapadni. Az utóbbi években számos klinikán olyan vizsgálatok kezdődtek, melyek célja, hogy az előrehaladott perifériás artériás érbetegséget a beteg saját szervezetéből származó autológ őssejt-terápiával gyógyítsák.
Az eddigi tapasztalatok bíztatóak és azt mutatták, hogy égő láb magas vérnyomás bejuttatott őssejtek egyrészt képesek új ereket, sőt új érhálózatot is létrehozni, valamint olyan növekedési faktorokat termelni, melyek még több, a szervezetben már meglévő őssejtet vonzanak a helyszínre. Az újonnan létrejött érhálózat a lokális keringés javításával megmentheti az elhaláshoz közel álló szöveteket és magát a végtagot is.
Alattomos, néma gyilkos: Hypertonia
Az eljárás ma még kutatási stádiumban van. A rutin jellegű terápiás alkalmazásához még sok kérdést tisztázni kell. Kockázati tényezők és megelőzés A perifériás érbetegség kockázati tényezői lehetnek: magas vérnyomás, dohányzás; magas vérkoleszterin-szint, cukorbetegség, megnövekedett vérzsírszint, elhízás és túlsúlyosság, elsősorban az állati zsírban dús étel fogyasztása, fogamzásgátló tabletta; pszichoemocionális stressz.
Magyarországon 2,5 millió embernek van magas vérnyomása, egymilliónak cukorbetegsége, és a lakosság legalább harminc százaléka túlsúlyos. A megfelelő életmóddal és a rizikótényezők megszüntetésével jelentősen csökkenthető az alsó végtagi verőér-megbetegedés kockázata.
Talán a normális testsúly és a megfelelő táplálkozási szokások kialakítása a legnehezebb. Ezt elkerülendő, együnk napjában többször keveset és azok is tápanyagokban, vitaminokban gazdag, alacsony zsír- és koleszterin tartalmú ételek legyenek. A nyers zöldségfélék, gyümölcsök és gyümölcslevek fogyasztása mellet napi legalább 2 liter ásványvíz bevitele erősen ajánlott.
Ez utóbbi folyadékmennyiség révén nemcsak a keringő vért higitjuk, hanem a vesék munkáját és a salakanyagok mielőbbi kiürülését is serkentjük. Érdemes az életkornak megfelelő testtömeg indexet BMI rendszeresen meghatározni és összehasonlítani. A normális testsúly és a jó közérzet kialakításának elengedhetetlen feltétele a mozgás.
