Az amlodipin hatása magas vérnyomásban
Az amlodipin és a valsartan magas vérnyomás kezelése sóval dózisú kombinációjának előnye Ruilope tanulmánya, amelyet a Vascular Health and Risk Management közölt, az amlodipin kálcium antagonista és a valsartan angiotenzin II receptor blokkoló fix dózisú kombinációival kapcsolatban felgyűlt tapasztalatokról számol be.
A magas vérnyomás a kardiovaszkuláris és a vesebetegségek elsődleges kockázati tényezője, és világszerte a vezető halálok.
Gyógyszerekkel azonban nagyon hatékonyan kezelhető, és megelőzhetők szövődményei: a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a vesefunkció romlása. Igen hatásos és széles körben használt vérnyomáscsökkentő szerek a kálcium antagonisták CA és a renin-angiotenzin rendszer gátlószerei, köztük az angiotenzin II receptor blokkolók ARB.
Koronavírus: új jelenség ütötte fel a fejét
Ismert azonban, hogy bármilyen hatásmechanizmusú gyógyszert alkalmazzanak is, monoterápia esetén a betegek jelentős része nem reagál megfelelően a terápiára, ezért az esetek többségében kombinált kezelésre van szükség. Ha a betegek egyetlen tabletta bevételével kaphatnak két, különböző támadáspontú gyógyszert, ez elősegíti terápiahűségüket; ezért érthető, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a vérnyomáscsökkentő szerek fix dózisú kombinációi iránt.
- Nagyon magas a magas vérnyomás kockázata
- Mi a spasztikus hipertónia
Az amlodipin vazodilatátor hatása a kálciumcsatornák blokkolásának tudható be az erek izomsejtjeiben, ami megakadályozza a sejtekbe történő kálciumbeáramlást. Hatása szelektív, a szívizomsejtek működését gyakorlatilag nem befolyásolja.
A hatás lassan alakul ki és tartós; a plazmakoncentráció 6 órával a bevétel után éri el maximumát, és 35 óra alatt csökken a felére. A valsartan hatástartama rövidebb: a bevételt követően 3 óra múlva mérhető a maximális plazmakoncentráció, ami 6 óra alatt feleződik.
Vazodilatátor hatásuk ellenére tartós szimpatikus hiperaktivitást pl.
Mindkét szer csökkenti a magas vérnyomás okozta morbiditást és mortalitást. Emellett jól tolerálhatók: a valsartannak nincs mellékhatása, az amlodipin dózisfüggő mellékhatásai — kipirulás, bokatáji ödéma, fejfájás, szívdobogás — pedig általában csak a kezelés kezdetén jelentkeznek.
Az amlodipin hatása magas vérnyomásban amlodipin-valsartan fix dózisú kombinációinak amlodipin: 5, illetve 10 mg; valsartan: mg alkalmazása egy újabb, 8 hetes, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban kifejezetebben csökkentette a vérnyomást, mint bármelyik szer önmagában alkalmazva.
A kombináció nem csökkentette a kezelés tolerálhatóságát.
Emellett a kombináció adagolása esetén jóval ritkábban alakult ki bokatáji ödéma, mint az amlodipin önmagában történő adásakor. Korábbi hasonló, többezres beteglétszámú vizsgálatok során is hasonló eredményekre jutottak.
Emellett, szemben az elterjedt véleménnyel, amely szerint az idősebbek rosszabbul tolerálják a vérnyomáscsökkentő kezelést, a kombinált terápia alkalmazásakor ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták. Összefoglalva: a fix dózisú kombinált amlodipin-valsartan kezelés hatékonyabb a monoterápiáknál és jobban tolerálható, mint a valsartan kezelés, ezért alkalmazása ésszerűnek és minden tekintetben előnyösnek látszik.
- Szív és magas vérnyomás különbségek
- A magas vérnyomás külső tünetei
Weisz Júlia.
