A mezei méh magas vérnyomás esetén történő alkalmazása. Natúr gyógyteák – Wikipédia
Tartalom
Ezek közül a szúró vagy harapó fajoknak van kiemelt jelentősége, amelyek az embert csak véletlenül, vagy megzavarásuk, rálépésük, vigyázatlan megfogásuk esetén, tehát önvédelemből támadják meg. Ilyenkor az ízeltlábúak a potroh végén elhelyezkedő fullánkjukkal darázs, méh, hangya vagy méregtövisükkel skorpió szúrnak, illetve a fejükön levő csáprágóikkal pók, hangya a bőrön keresztül harapnak.
A szervezetbe juttatott méreganyag jellege és mennyisége fajonként, illetve egyedenként változik, az előidézett ártalom pedig az egyéni érzékenységtől függ.
A nyitólapról ajánljuk
Ebből a szempontból Magyarországon elsősorban a darazsaknak és a méheknek van jelentősége. A hazai pók- és hangyafajok a legritkább esetben szúrnak vagy harapnak meg embert de akkor is legfeljebb csak a méhszúráshoz hasonló ártalmat okoznakskorpiók pedig hazánkban nem is élnek. Az egyre fokozódó turizmus miatt mind többen utaznak olyan földrészekre és országokba, ahol számos mérges ízeltlábú veszélyének lehetnek kitéve.
A kiadvány a különféle ízeltlábúak méreganyagait és az emberi szervezetbe jutás esetén előidézett jellegzetes tüneteket, illetve azok jelentkezésekor a szükséges teendőket tárgyalja, ezt követően pedig a biológiai sajátosságokat, valamint az ellenük szükséges védekezés döntően a megelőzés és alkalmilag az irtás lehetőségeit ismerteti. A Módszertani levél mindazok számára kíván hasznos ismereteket nyújtani, illetve tanácsot adni, akik akár hazánkban, akár külföldön a mérges ízeltlábúak ártalmával találkozhatnak.
A különféle állatfajok méreganyaga a többségükben jellegzetes fehérjék, a mezei méh magas vérnyomás esetén történő alkalmazása. Erre utal, hogy pl. A méreg kizárólag a megsebzett bőrön keresztül ártalmas, az ép bőrre kerülve vagy a bélcsatornába jutva hatástalan.
Az ártalom jellegét és mértékét több egymással kölcsönhatásban levő tényező, így többek között - az ízeltlábú faja, - a méreganyag összetétele, - a bejutott méreganyag mennyisége ha az állat fullánkját vagy méregtövisét rövid időn belül zsákmányszerzésre használta, akkor a méregzsák néhány napig kevés mérget tartalmaz- a szúrás mélysége és helye, - az egyidejű csípések száma, - környezeti feltételek pl.
A szervezetbe bejutott méreganyag hatására helyi és általános tünetek keletkeznek, de alkalmilag késői tünetek is kialakulhatnak. Ártalmuk és biológiájuk sok szempontból megegyezik, ugyanakkor hasznosságuk annyira különböző, hogy egy német közmondás szerint: Isten teremtette a méheket, az ördög a darazsakat.
A lúgos kémhatásút a savas mirigyváladék teszi hatásossá. A méregtermelő mirigy váladékát felfogó méregzsák a fajtól, kortól és a tápláléktól függően mg mennyiségű méreganyagot tartalmaz. A méreganyag toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a legmérgezőbb.
Ezek között legfontosabb a vörösvértestoldó, véralvadásgátló, enzimgátló, illetve központi idegrendszert magas vérnyomás ahol pihenni hatású mellitin és apamin, valamint az értágító hatású hisztamin.
A méreganyag termelés az imágóban néhány nap alatt megindul, de a teljes mennyiség a rovarban csak hét után jelenik meg. Egy-egy szúráskor ennek kb. A szúrásnak kitett személyek elenyésző részénél elsősorban az ismételt szúrások következtében a kialakuló túlérzékenység allergia miatt alkalmanként súlyos tünetek is előfordulhatnak, sőt életveszélyes állapot, akár halálos kimenetelű anafilaxiás hiperreakció is jelentkezhet.
Egy-egy csípés esetén a helyi tünetek csakis akkor válhatnak életveszélyessé, hogyha a méh, vagy a mezei méh magas vérnyomás esetén történő alkalmazása szúrása a légutakat pl. Darazsak Egyetlen darázscsípéskor percen belül általában csak duzzanat, helyi vérbőség és fájdalom keletkezik, mely a csípés környékére is átterjed, de esetenként a beszúrás helyén, kis területen a méreganyagban levő enzimek hatására bevérzés, sejt- és szövetelhalás is megfigyelhető. A fájdalom 30 perctől néhány óráig, a viszketés akár napokig tarthat.
Növények/Gyógynövény lista
A szúrás gyakori elfertőződése a darazsak hullaevő tulajdonságával függ össze. Méhek Egyetlen méhszúrásra a szövetekben felszabaduló hisztamin általában normál reakciót vált ki, amelynek hatására a szúrás környékén néhány perces fájdalom, majd bőrpír jelentkezik, valamint igen kellemetlen, akár néhány órán keresztül is fennmaradó helyi duzzanat és viszketés alakul ki. A duzzanat néha a megszúrt végtag egészére kiterjedhet. Ha a fejet különösen az arcot, a szem és a száj körüli területet éri a csípés akkor akár az arc eltorzulásával járó duzzanat alakulhat ki.
A változatos tünetek kialakulásában az ellenállóképesség immunitás meghatározó tényező. A méhészekben kialakult immunitás miatt akár 50 méhszúrás sem okoz tüneteket.
Ez a szerzett immunitás azonban nem tartós, ha néhány hónapon át új szúrás nem éri a szervezetet, eltűnik. Emberen 10 méhszúrás a heves helyi tüneteken kívül görcsöket és légzésbénulást idézhet elő, méh egyidejű szúrása pedig halálos lehet.
A vérbe bekerülő méreganyagok az ún.
Ajánlott termékek
Az arra genetikailag hajlamos egyénekben az ellenanyaggal történő ismételt találkozás kóros allergiás immunreakciót indít el, allergiás megbetegedéshez vezet, melynek kialakulása a védekezésére szolgáló immun rendszer tévedésének következménye.
Az immunrendszer ugyanis a szervezet számára egyébként ártalmatlan anyagokat ártalmasnak ítéli meg, ezért ellenük ellenanyagot kezd termelni, amely a véráramon keresztül a szervezet bármely pontjára eljuthat. Így az allergének nemcsak a bejutás helyén, hanem a szervezetben bárhol kiválthatnak kóros reakciót. A különféle tünetek kialakulását elsősorban a szervezet allergiás hajlama, alapvetően genetikai tényezők határozzák meg, de a környezeti hatásoknak is jelentősége van.
Általában a méh és a darázs méreganyaga de alkalmilag pl. A méreganyagra előzetesen érzékennyé szenzibilissé vált személyen a szúrást követően különféle tünetek alakulhatnak ki, amelyek enyhe, súlyos és életveszélyes formában jelentkezhetnek. Ezek kialakulását minden esetben legalább egy tünetmentes csípés előz meg. Előre nem jósolható meg, hogy hány találkozás szúrás szükséges az allergiás tünetek kialakulásához. Van, akinél az ellenanyag-termelés megindításához elég egy, másoknál viszont ez csak 5 vagy 10 csípésre jelentkezik.
Ha viszont egyidejűleg több méh- vagy a mezei méh magas vérnyomás esetén történő alkalmazása éri a szervezetet akkor különösen arra hajlamos személyeknél, nagyobb lesz az allergia kialakulásának valószínűsége. A tünetek kialakulásának ideje eltérő lehet.
- Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát? | eLitMed
- 120–80 hogyan lehet legyőzni a magas vérnyomást
Kialakulhat aránylag gyorsan, esetleg percek alatt, máskor ehhez 1 óra is szükséges lehet. A javulás különösen megfelelő kezelés mellett ugyanilyen gyorsasággal bekövetkezhet, de a tünetek óra múlva újból visszatérhetnek. Enyhe tünetek Testszerte pl. Súlyos tünetek Többszörös darázscsípéskor a méreganyag enzimeinek hatására viszont sejt- és szövetkárosodás, bevérzés, vérnyomás-esés, fokozott bélműködés, szédülés, ájulás, légzési nehézség, vérvizelés, bénulás és beszédkiesés alakulhat ki.
Méhcsípéskor fejfájás, láz, csalánkiütés, fáradtság, nyálzás, hányás, hasmenés, erős, száraz köhögés, szorító érzés a torokban és a mellkasban, zihálás, izomgörcs, néha görcsroham, gyors pulzus, heves szívdobogás, vérnyomás-csökkenés, akaratlan vizelet- és székletürítés, sápadtság, elkékülés, szédülés, pánik érzés, zavartság, látás- és hallászavarok, ájulás, eszméletvesztés. Életveszélyes állapot Anafilaxia Az anafilaxiás beteg túlérzékenysége következtében a kiváltó anyagra azonnal és hevesen, gyakran robbanásszerűen reagál, amely hirtelen kezdődő, gyorsan kialakuló, az egész szervezetet érintő, életveszélyes allergiás válaszreakcióban nyilvánul meg és a keringés, illetve a légzés összeomlásához vezethet.
Az anafilaxiára utaló tüneteket pl. Az anafilaxia az esetek egy részében enyhe lefolyású és kezelés nélkül is elmúlhat, viszont a halálos roham, az anafilaxiás sokk is kezdődhet enyhe tünetekkel. Méh- és darázscsípéskor, ha a duzzanat nem a csípés helyén keletkezik, vagy ha fulladás, ájulás érzése lép fel, akkor a következő csípéskor már komoly anafilaxia kialakulásával kell számolni. Az allergiás állapot megfelelő kezeléssel deszenzibilizálással megszüntethető lásd 2.
Általános szabály, hogy a szúrást szenvedett személy lehetőleg keveset mozogjon. Ennek érdekében azonnal fektessük le, ne engedjük járkálni és akadályozzuk meg, hogy bármilyen formában alkoholt fogyasszon. Helyi tünetek kezelése A fullánk mielőbbi eltávolítása méhszúrás esetén különösen azért fontos, mivel a fullánk a reflexes izomösszehúzódás miatt egyre mélyebben hatol a bőrbe, ezáltal egyre több méreg pumpálódik a szervezetbe, így a tünetek és a fájdalom is erősödik.
A só a napi étkezések során rendszeresen, túlzott mennyiségben fogyasztva károsíthatja egészségünket. Belélegezve viszont a náthás, allergiás panaszok kiváló ellenszere lehet. Hogyan használjuk a sót a légúti betegségek kezelésében?
A fullánkot minden esetben körömmel, tűvel vagy késheggyel távolítsuk el, majd az érintett felületet és a szúrás környékét mindig szappanos vízzel tisztítsuk meg.
A felületet soha ne dörzsöljük, mert ezzel csak több méreganyagot juttatunk a vérbe, amivel növekszik az érintett terület nagysága és a tünetek is fokozódnak.
A fájdalom enyhítésére a csípés helyére jégkocka tehető, de azt az általánosan használt szalmiákszeszes bekenés, a lúgos kémhatás, illetve a gyors elpárolgásából származó lehűlés is enyhíti, amely a duzzanat ellen is hatásos. A viszketés antihisztamin hatású gyógyszerrel kenőcs, tablettailletve mentolos-alkoholos oldattal csökkenthető. A bőrpír borogatással kezelhető. A szájnyálkahártya duzzanat késleltetése szájat ért szúrás esetén jég szopogatásával, vagy kiskanál konyhasó néhány percen keresztüli szájban tartásával kísérelhető meg.
Orvosi kezelés Kórházi ellátás Egyszerre több mint 10 méh- vagy darázscsípést követően azonnal kórházi kezelés indokolt, mivel a súlyos tünetek akár óra múlva is jelentkezhetnek. Általános tünetek előfordulásakor mivel egyes személyeknél azok óra múlva visszatérhetnek a beteget fél napig mindenképpen kórházi megfigyelés alatt kell tartani.
Mint erre már korábban utaltunk, az anafilaxia az esetek egy részében enyhe lefolyású, és kezelés nélkül is elmúlhat. Mivel a halálos kimenetelű roham is kezdődhet enyhe tünetekkel, ezért az orvosi segítség minden esetben létfontosságú. Az allergiás reakciót már átélt személynek bármely rovarcsípés után azonnal orvosi segítséget célszerű igénybe vennie, mert a szúrást követő percen belül az anafilaxia kialakulhat. Gyógyszerek alkalmazása Ezek közül az antihisztaminok, illetve az adrenalin hatékonyságát kell értékelni.
Ennek oka részben az, hogy a folyamat során nemcsak a hisztamin, hanem számos egyéb közvetítő anyag is felszabadul, amire ezek a gyógyszerek hatástalanok, részben pedig az, hogy a tabletta hatásának kifejtéséhez több óra szükséges. Az antihisztaminok önmagukban tehát sem az anafilaxia megakadályozására, sem kezelésére nem alkalmasak! Az adrenalin orvosi előírásra előretöltött, könnyen beadható injekció öninjektor formájában is beszerezhető.
Bőr alá szubkután vagy az izomzatba intramuszkulárisan beadva hatása kb. Lényeges, hogy az injekció helyes alkalmazását a mezei méh magas vérnyomás esetén történő alkalmazása combizomzatba adagolva a beteg vagy a családtagok megtanulják. Az adrenalin is csak akkor segít, ha azt az allergiás veszélynek kitett személyek magunknál tartják, megfelelően tárolják és helyesen alkalmazzák.
Az anafilaxia veszélynek kitett beteg teendői a következők: - mindig hordja magánál az orvos által előírt gyógyszereket, - adja be az adrenalin injekciót a csípés helyére, ha a fejet érte a csípés akkor a karba, mélyen a bőr alá, - vegye be először a szteroid, majd az antihisztamin tablettát, - tartózkodjon a fizikai igénybevételtől, mivel a testmozgás a tüneteket súlyosbítja, esetleg önmagában is kiválthatja, - lehetőleg kísérővel, azonnal induljon orvoshoz.
Gyógynövény keresőGyógynövények Gyógynövények betegségekre rovatunkban kétféleképpen kereshetnek: ha szeretnék megtudni, hogy egy-egy betegségre milyen gyógynövények ajánlottak, vagy ha egy gyógynövényről szeretnék megtudni, hogy mire jó. Ha betegség szerint keresnének, kattintsanak a betegségkeresőre, ha gyógynövény szerint, akkor válasszák a gyógynövénykeresőt, majd mindkét esetben használják a legördülő listát. Hasznos böngészést kívánunk!
Deszenzibilizálás A szervezet egy ismert méreganyagra bekövetkező allergiás a hipotenzió meghaladja a magas vérnyomást kivédését, a tünetek megszüntetését, a szervezet normális reakciókészségének visszaállítását célzó kezelés, amely fajlagos anyag szervezetbe juttatását jelenti.
A kezelés során előbb kis, majd egyre növekvő adagokban ismert antigént juttatnak a szervezetbe. Ennek eredményeként, ha az antigén korábban egyébként allergiás tüneteket kiváltó adagja jut újból be a szervezetbe, a jelenlevő ellenanyagok azokat már a vérben lekötik, ezért allergiás reakció a szövetekben nem alakulhat ki.
A csípés után kialakult allergiás tüneteket szakorvossal allergológussal célszerű megbeszélni, ennek során tisztázható: - hol érte a csípés a szervezetet, - milyen tünetek alakultak ki, - mennyi idő telt el a csípés és a tünetek kialakulása között, - részesült-e elsősegélyben, - mennyi idő alatt rendeződött az állapota, - szenved-e valamilyen idült betegségben, - szed-e rendszeresen gyógyszert, és ha igen, melyek azok.
A szakorvos feladata a szervezetben lévő ellenanyag vérből történő kimutatása, vagy bőrpróba elvégzése, illetve a fenti kérdések tisztázása után annak megállapítása, a mezei méh magas vérnyomás esetén történő alkalmazása kit kell, és kit lehet kezelni.
Deszenzibilizáció hazánkban méh- vagy darázscsípésre anafilaxiás reakciót mutató személyeknél javasolható. A kezelés indokolt minden olyan betegnél, aki méh- vagy darázscsípést követően súlyos allergiás reakción esett át, a méh- vagy darázs méreganyagára vonatkozó bőrtesztje pozitív és ismételt szúrás veszélyének van kitéve. A tisztított darázs- vagy méhmérget növekvő adagban, injekcióval juttatják be a szervezetbe, ezáltal a beteg hozzászokik a méreghez és a csípés következményeivel szemben ellenállóvá védetté válik.
A kezelést, az injekciók beadását rendszeres ellenőrzés mellett folyamatosan, 3 éven! A kezelés akkor eredményes, a beteg akkor válik védetté, ha a mérget tünet nélkül elviseli, gyógyulttá pedig akkor, ha a méh- vagy darázs mérgére specifikus ellenanyag eltűnik szervezetéből.
Fullánkjuk tulajdonképpen módosult tojócső, így fullánkjuk csak a nőstényeknek, illetve a nőstényekből kialakult meddő dolgozóknak van. A fullánk belsejében van a méregcsatorna, melyhez a két méregmirigy kapcsolódik. Darazsak Vespidae Nagy termetű, mm hosszúságú, hártyás szárnyú rovarok, testük Az ájurvéda a magas vérnyomást kezeli rajzolatú és a méhekkel ellentétben csak gyengén szőrös.
Magyarországon széles elterjedésben több száz fajuk él. Összetett szemeik nagyjából vese alakúak. Igen fejlett rágóik vannak, amelyek főleg a zsákmányszerzés eszközei, de nagy szerepet játszanak a fészek építésében is.
A társas darazsak államokban, egyéves családokban élnek. Fajtól függően a német darázsnál több ezer állat alkot egy államot, amely azonban nem éri el a hangyák és a méhek államainak nagyságát, és még kevésbé azok magas fokú szervezettségét. Az államokban bizonyos kasztok alakulnak ki, itt is beszélhetünk királynőkről, hímekről és dolgozókról.
Egy államhoz csupán egy királynő tartozik. A fészek, ahol az államot alakítják ki, fajok szerint más-más alakú és elhelyezkedésű, ami rendszerint növényi anyagokból, elsősorban farostból készül. Közös sajátosságuk, hogy csak a védett helyeken tartózkodó megtermékenyített nőstények telelnek át.
Ingerlékenyek, fullánkjukat főleg veszély esetén használják, de gyakran nemcsak végszükségben alkalmazzák. Fullánkjukat amelynek kampócskái a méhekhez viszonyítva finomabbak nemcsak más rovarok testéből, hanem az emlősök és az ember bőréből is sérülés nélkül vissza tudják rántani, így akár többször is képesek szúrni. Mivel a potroh a torhoz rendkívül mozgékonyan ízesül, fegyverüket minden irányban hathatósan használhatják.
Táplálékuk fehérje pókok, rovarok, elhullott állatok vagy gyümölcs és szerves hulladék. Előszeretettel dézsmálják meg az emberi táplálékot és italokat. Testfelületük az élelmiszer-látogatók közül mikrobiológiai szempontból a legszennyezettebb. Mivel magas vérnyomású cigaretta miatt élelmiszereink rendszeres látogatói vizitoroka különféle kórokozókat mechanikus úton, alkalomszerűen terjeszthetik.
Az általuk megfertőzött élelmiszerek elfogyasztásától az egészséges ember megbetegedhet és gyomor- béltünetekkel járó ún. A mérges ízeltlábúak közül egyedül a darázs tartozik az egészségügyi kártevők közé.
Elsősorban kertes házak környékén kora nyártól késő őszig találkozhatunk magányos vagy társas darázs fajokkal.
A gyógyteák alkalmazásáról
Ide fullánkjukkal megbénított rovarokat, pókokat hordanak, ezekre petéznek, amelyek a kikelő lárvák táplálékául is szolgálnak. Nálunk a kürtösdarazsak Odynerus spp. Leggyakrabban fatörmelékből, papírszerű anyagból, összerágott cellulózból, a földben sárral bélelt fészküket amelyben a hímek, nőstények és a dolgozók élnek talajba helyezhetik el, vagy növényekre, faodvakba, háztetők alá, fa- tégla- vagy kőrakások közé építhetik.
A család szaporodásával párhuzamosan fészkeiket szélesítik. Fészkeik hatszögletű sejtjeit egy vagy több sorban építik, és sokszor beburkolják. A lárvák a vízszintesen álló sejtekben egyedileg fejlődnek, melyet a dolgozók főként széttépett, összerágott rovarokkal táplálnak. Bábozódáskor a dolgozók a sejtet lezárják. Rovarokkal táplálkoznak, de kedvelik a növényi nedveket és a gyümölcsöt is. Behatolnak a szőlőszem belsejébe is, rágó szájszervük ugyanis a méhek szívó szájszervétől eltérően alkalmas a szőlőszem megnyitására.
Gazdasági szempontból a méhekhez viszonyítva kis ingyenélőnek tekinthetők, ugyanis a növényi rostok mellett a virágport is megeszik, mézet viszont nem tudnak előállítani.
A fészkük bejáratához őröket állítanak, amelyek a betolakodókat megtámadják. A fullánk mérge könnyen illanó anyag, melynek szaga figyelmezteti a fészekben levő dolgozókat a veszélyre. Harciasak, általában a fészkük közelében támadnak, a betolakodókat többször igyekszenek megszúrni.
A kisebb kolóniák kevésbé agresszívek. Az embert általában nem bántják. Csak akkor támadnak, ha veszélyt éreznek, rálépnek, megbolygatják a fészket, akadályozzák a táplálék vagy a folyadékszerzésben, de fullánkjukat a hessegető mozdulattól megijedve is használják. Mozgást érzékelve a méhekkel ellentétben tolakodó természetük miatt nem tágítanak. Az illatokra érzékenyek, ezért környékezik meg a verejtékező, illetve a dezodor- és a parfümillatú embert is.
Melegben, kánikulában a fokozott anyagcsere miatt elevenebbé, tolakodóbbá, agresszívebbé válnak.
