Kalandos Zsolnay program®
(Részlet a Zsolnay.hu oldalról)
„….Zsolnay Vilmos szívós kitartásának eredményeképpen az elefántcsontszínű máz és a magastűzű díszítés tökéletes technikájával és szépségével a gyár felzárkózott korának élvonalbeli kerámiaiparához. Így a Zsolnay gyár számára az 1878-as Párizsi Világkiállítás a tőkeszerzés mellett egyben a megmérettetés lehetőségét is kínálta. A siker hatalmas volt: a Zsolnay tárgyak elnyerték a kiállítás aranyérmét, a "Grand Prix"-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet. A kiállításnak köszönheti a gyár - egy bécsi kereskedővel kötött 10 évre szóló szerződés formájában - az első rendszeressé vált külföldi üzleti kapcsolatát.
Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításon Zsolnay felvonultatta eddigi munkásságának minden eredményét, a különböző máztechnikák bemutatásától a népi díszítésű fazekasárukon, finom művű díszkerámiákon, majolikaképeken át a bútorbetétül szolgáló csempékig, falburkoló és egyéb építészeti kerámiák számos, technikailag is különböző változatáig. Ekkor nyílt meg az első budapesti márkabolt.
A gyár hírnevét nemcsak a díszáru- és edénygyártás, de legalább annyira az épületkerámiák, a műszaki porcelánok, épületdíszítő burkolatok és plasztikák is fokozták. A korszak legkiválóbb építészeivel dolgoztak együtt és a legjelentősebb építkezéseihez (mint például a budavári Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a kecskeméti Városháza, az új Országház, az új Műcsarnok felállításához) szállítottak időtálló, olcsó és nemes anyagot; az un. pirogránit kerámiát.
1900 márciusában apja halálakor Zsolnay Miklós átvette a gyár vezetését. A képzett, több nyelven beszélő, művelt üzletember a gyár termelését a maximális kihasználtságát és az elérhető legnagyobb nyereség szempontjából határozta meg. Üzletkötéseinek köszönhetően a kevésbé nyereséges díszmű mellett a jól jövedelmező építészeti kerámiával és ipari porcelánnal a Zsolnay gyár mind a külföldi, mind a hazai piacon sikert aratott...
A gyár hírnevét nemcsak a díszáru- és edénygyártás, de legalább annyira az épületkerámiák, a műszaki porcelánok, épületdíszítő burkolatok és plasztikák is fokozták. A korszak legkiválóbb építészeivel dolgoztak együtt és a legjelentősebb építkezéseihez (mint például a budavári Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a kecskeméti Városháza, az új Országház, az új Műcsarnok felállításához) szállítottak időtálló, olcsó és nemes anyagot; az un. pirogránit kerámiát.
1900 márciusában apja halálakor Zsolnay Miklós átvette a gyár vezetését. A képzett, több nyelven beszélő, művelt üzletember a gyár termelését a maximális kihasználtságát és az elérhető legnagyobb nyereség szempontjából határozta meg. Üzletkötéseinek köszönhetően a kevésbé nyereséges díszmű mellett a jól jövedelmező építészeti kerámiával és ipari porcelánnal a Zsolnay gyár mind a külföldi, mind a hazai piacon sikert aratott...
A programról: A program megalkotója szeretné a Zsolnay család életét úgy megmutatni ahogy azt pécsiként látja. A Kerettörténet lehetőséget ad egy időutazásra ahol nem csak a tárgyak elevenednek meg. A kalandprogram bepillantást enged a szabadkőműveség világába, az építészetbe, zenébe, várostörténetbe, a 2010-ben létrejött új és a régi Pécs világába. Érinti a vállalkozás, a család és a társadalmi élet párhuzamait.
Hát kezdődjék a kaland!
Helyszín: Pécs
Időtartam: Minimum 2 órás, de inkább 1 napos program
Létszám: Egyéni vagy csoprtos ( csoportossan minimális létszám 4 fő
Nehézségi foka: Átlagos fizikai felkészültséget igényel. A feladatok sikeres megoldása elsősorban nem a fizikai teljesítőképességen múlik, hanem az ügyességen, a logikán, a kreativitáson.
© 2002-2009 Cyber Hopmester Kft All rights reserved
Minden jog fenntartva! A honlap bármely részének, adatainak, bármilyen formában történő másolása, továbbítása, bármilyen szakmai gyűjteményhez való felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli engedélyével történhet!
